Minden, ami említésre érdemes
Magyar startup hírek egy helyen: unicorn-jelöltek, kockázati tőke és bootstrapping, sikeres alapítói történetek. Friss körképek alapítóknak, befektetőknek.
45 cikk
A magyar startup színtér tíz év alatt nőtte ki magát garázsprojektekből valódi iparággá, és ez a rovat pontosan ezt a növekedést követi. Itt olvashatók az évről évre frissülő körképek a legsikeresebb hazai startupokról, a unicorn-jelöltekről, valamint azokról a cégekről, amelyek a Startup Safari és a hazai gyorsítóprogramok közegéből indultak el a nemzetközi piac felé.
A finanszírozás külön hangsúlyt kap: a kockázati tőke és a bootstrapping összevetése, a hazai pályázati és tőkealap-lehetőségek, a Vespucci Partners típusú amerikai-magyar hibrid modellek, és az a kérdés, mikor éri meg befektetőként belépni egy korai fázisú cégbe. Az alapítói oldalon a gyakorlat számít: ügyfélkör építése, énmárka, influencer marketing, szponzorszerzés és az első bevételek megtalálása.
A cikkek magyar példákon keresztül mutatják be, mi működik itthon — nem a Szilícium-völgy receptjeit másolják, hanem azt, amit magyar alapítók valóban végigcsináltak.
Aki most indul, annak a rovat a hazai ökoszisztéma térképét adja: kik a meghatározó befektetők, milyen gyorsítóprogramokba érdemes jelentkezni, és milyen hibákon buktak el mások még a termék elkészülte előtt. Aki pedig befektetőként nézi a piacot, annak a rendszeres körképek adnak kiindulópontot ahhoz, hogy melyik területen érdemes most figyelni.
A SaaS árazás legjobb modellje az, amelynek mértékegysége az ügyfél értékével együtt nő: korai fázisban jellemzően sávos előfizetés vagy fix díj, AI-funkcióknál alapdíj plusz kredit. A cikk összeveti a freemiumot, a próbaidőt, a használat- és eredményalapú modellt, és kitér a forint/euró árazásra és az áfára.
A piaci rés olyan fizetni kész ügyfélcsoport, akinek a problémáját a jelenlegi kínálat nem vagy rosszul oldja meg. A cikk 10 gyakorlati módszert mutat be az azonosításához: Jobs to be Done interjútól a fake door tesztig, táblázattal és méretezési útmutatóval.
A Lean Startup Eric Ries módszere: build–measure–learn körben, a lehető legkisebb kísérlettel tesztelni az ötletet. A cikk hétről hétre végigviszi a 30 napos MVP-tervet, az MVP-típusokat, a mérőszámokat és a tipikus hibákat.
A startup értékelése (valuation) azt mutatja meg, mennyit ér a cég egy adott finanszírozási kör előtt (pre-money) vagy után (post-money). A cikk sorra veszi a korai fázisú módszereket (Berkus, scorecard, kockázati tényező összegzés, VC-módszer, összehasonlító), a későbbi DCF-et és bevétel-/ARR-szorzókat, valamint hogy a kis piac, a Hiventures, az angyalbefektetők és a SAFE/konvertibilis kölcsön hogyan alakítja a számot magyar startupoknál.
Az első 10 B2B ügyfelet founder-led sales-szel, a saját hálózat warm intróival és néhány célzott cold outreach-csel lehet megszerezni – nem hirdetésből és nem skálázható folyamatból. A cikk lépésről lépésre végigveszi az ICP-t, a design partner modellt, az árazást és azt, mikor jön a CRM.
2026-ban egy magyar startup kft. vagy zrt. jellemzően a KIVA és a TAO közül választ, a KIVA 10%-os kulccsal és 6 milliárd forintos belépési bevételi határral, a TAO 9%-os kulccsal, fejlesztési tartalékkal és K+F-adókedvezménnyel. A cikk táblázatban veti össze a két formát, és bemutatja a K+F-kedvezményeket is.
Az ESOP a csapatnak adott részesedés angolszász gyűjtőfogalma. Magyar startup MRP-n, kedvezményes részvény- vagy opciós jogon, kft.-üzletrészen vagy fantom részesedésen keresztül oszthat tulajdont a munkavállalóinak – a cikk formánként veszi sorra az adózást és az adminisztrációt.
A Hiventures Magyarország vezető állami hátterű kockázatitőke-kezelője, amely 2026-ban egy 17 milliárd forintos alapból nyújt akár 300 000 eurós tőkét pre-seed és seed startupoknak. A cikk sorra veszi a Hiventures aktuális programját, az NKFIH vissza nem térítendő pályázatait, az MFB Invest növekedési tőkéjét és az uniós EIC Accelerator lehetőségét is.
A magyar startup-ökoszisztéma négy pillérre épül: állami tőke- és innovációs szervezetekre, akkreditált inkubátorokra és vállalati gyorsítókra, magán kockázatitőke-alapokra és angyalhálózatokra, valamint közösségi eseményekre. A cikk szereplőtípusonként mutatja be, ki mit ad és kinek szól 2026-ban.
Egy MVP 2026-ban no-code eszközzel havi néhány tízezer forintos előfizetésből, AI-asszisztált fejlesztéssel még olcsóbban, szabadúszóval 1-3, magyar fejlesztőcégtől 2-6 millió forintból épül fel – a cikk mind a négy utat táblázatban veti össze.
A pitch deck az a 10-15 diás prezentáció, amellyel egy startup a problémát, a megoldást, a piacot, az üzleti modellt és a csapatot mutatja be a befektetőnek egy tőkebevonási kör elején. A cikk diánként végigveszi, milyen kérdésre felel meg egy jó dia, és hol hibáznak a legtöbbet a magyar alapítók.
A szindikátusi szerződés az alapítók közötti, a létesítő okirattól elkülönülő megállapodás; a vesting az üzletrészek fokozatos, időhöz kötött megszerzését szabályozza; a due diligence pedig a befektető átvilágítása a tranzakció előtt. A cikk mindhármat, a tipikus klauzulákkal és egy checklisttel együtt bemutatja.
